Megkapták a kereskedők a selyemzsinórt: Orbán Viktor pontot tett az áremelések végére (VIDEÓ)

Mutatjuk a változásokat!

Háttérbeszélgetésen árulta el a nemzetgazdasági miniszter, pontosan miként néz majd ki az Orbán Viktor miniszterelnök által kedd reggel bejelentett árrés-szabályozás. Nagy Márton leszögezte: a jövő hétfőn életbe lépő intézkedés még mindig enyhébb korlátozás, mint az árstop, de annak bevezetését sem zárta még ki a tárcavezető.
Jövő hétfőtől, azaz március 17-től lép életbe az Orbán Viktor miniszterelnök által kedd reggel bejelentett árrés-szabályozás a harminc alapvető élelmiszerre. A kormány az elmúlt hetekben folyamatosan figyelemmel kísérte az élelmiszerek drágulását, első körben önkéntes árcsökkenést kértek a kereskedelmi láncoktól, elsősorban a multiktól, ám tőlük nem kaptak megfelelő választ.
Ezt is ajánljuk a témában
Mutatjuk a változásokat!
Kedd reggel aztán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) lesújtó inflációs adatokat publikált, a fogyasztói áremelkedés januárhoz képest még magasabb lett, ebben pedig elsősorban az élelmiszer-infláció játszott szerepet.
Ezt is ajánljuk a témában
Igaza volt a kormánynak; már el is készültek a tervek a közbelépésre.
Emiatt kellett közbelépnie a kormánynak és miután elégedetlen volt a kabinet a boltok első válaszaival, átléptek a második fázisba, ahogyan azt a kormányfő bejelentette.
A részletekről Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter tartott szűk körben sajtótájékoztatót. Mint fogalmazott: nem volt megfelelő mértékű az árcsökkentés a kereskedelmi láncok részéről, ezért kellett lépni. Az árrés-szabályozás alapján semmilyen árrés, azaz haszonkulcs nem emelkedhet, azaz ha valakinek 4 százalék az árrése a felsorolt harminc alapvető élelmiszer, azaz 30 termék valamelyikén, az nem nőhet, amelyiknél pedig 10 százalék felett van, azt le kell vinni 10 százalékra, vagy alá. Ez azon kereskedőkre vonatkozik, amelyeknek 2023-ban meghaladta az értékesítés nettó árbevétele az egymilliárd forintot. Azaz a kiskereskedelmi láncokra nem. Az árrést a januári átlaghoz igazítják termékenként.
A kormány által felsorolt harminc alapvető élelmiszer a kiskereskedelmi boltokban kapható élelmiszerek 25 százalékát fedi le, az inflációs kosárnak pedig 6 százalékát, hiszen sokkal több termék van mögöttük, nem csak a felsorolt 30. A tejföl is minden tejfölre vonatkozik. Ez nagyságrendileg sokkal nagyobb beavatkozás, mint az árstop esetén. A részletszabályozás egy-két napon belül jelenik majd meg a Magyar Közlönyben. A termékek pontos listájáról ebben a cikkben írtunk.
Ezt is ajánljuk a témában
„Március közepétől 30 alapvető élelmiszer esetében a kereskedők árrése nem haladhatja meg a 10 százalékot” – jelentette be a miniszterelnök.
Közel 10-15 százalékkal csökkenhet ennek a kosárnak az ára. Az élelmiszer-inflációt pedig 2 százalékponttal lehozhatja
– mondta Nagy Márton.
A miniszter kiemelte: a kereskedőknél van egy listaár, amelyre akár kedvezményeket is kaphat a kereskedő, ha például sokat vásárol belőle, vagy lesz egy marketingegyezség. Azaz a valós, kedvezményes beszerzési ár alacsonyabb, mint a listaár. A hatósági szabály az alacsonyabbra fog vonatkozni.
Nagy Márton ismertette: már vannak előrejelzések a márciusi első két hetének élelmiszer-inflációs adatairól. Az első két hétben tovább emelkedtek az árak, a februári hét százalékhoz képest megközelíthette már a 9-10 százalékot az élelmiszer-infláció a hónap első időszakában. Az árrés hatása így először az április inflációs adatokban lehetnek majd tetten érhetők.
A beavatkozás most első körben május végéig 31-ig lesz érvényben, addig ki kell elemezni a beérkező adatokat. Május közepén látni fogjuk, volt-e elegendő letörő hatás benne – magyarázta a tárcavezető, aki elárulta: a beszállítók megígérték a minisztériumban, hogy nem fognak árat emelni.
Reményeink szerint meg tudjuk fogni az élelmiszer-inflációt már áprilisban, de ez azon is múlik, hogy a beszállítók tartózkodjanak az áremeléstől
– emelte ki a miniszter.
Hozzátette: természetesen lesznek olyan termékek, ahol a kereskedők nagyobb veszteséget érnek majd el. Tojásnál 40 százalék feletti a felár, a vaj és a tejföl esetében 80 százalék feletti. A csirkecombnál 20 százalék körüli. A sertészsírnál 40 százalék feletti a felár, tehéntúrónál 70 százalék feletti, joghurtoknál 70-80 százalékos a felár. Párizsinál is 20 százalékos a felár. A saját márkás termékeknél a felár 10 százalék alatti, más termékeknél pedig sokkal nagyobb. Árcsökkenés nagyrészt a nem saját márkás termékeknél lesz megfigyelhető.
Ezen termékek jelenlétét is szabályozni fogják, az eddigi mennyiségek alapján nem szedhetik le a kereskedők a nem saját márkás termékeket. Lesznek készletezési szabályozások is. Várhatóak ellenőrzések is majd rendszeresen, a fogyasztóvédelmi hatóság akár 5 millió forintos bírságot is kiszabhat, rendkívüli esetben pedig akár be is zárhatnak boltot. Kiemelte: a vásárlókat nem fogják korlátozni, azaz nem lesz szabályozva a megvásárolható termékek mennyisége.
Le fogunk ülni velük és megkérdezzük, mi lesz, ha kivezetjük az intézkedést. Ha azt mondják, azután emelésbe kezdenek. Akkor meghosszabbítjuk. Ha ennek sem lesz eredménye, akkor jön az árstop
– üzente meg a miniszter.
Hasonló szabályozás van egyébként Romániában, Észak-Macedóniában, de terveznek ilyen lépést Lettországban és Görögországban is volt már hasonló. Az intézkedésnek egyébként 15-20 százalékos forgalomnövekedési hatása is lehet, legalábbis a kereskedők erre számítanak – hangzott el a beszélgetés során.
Nyitókép: Bruzák Noémi/MTI/MTVA